Brüsszel középkori templomai

Cathédrale Saints-Michel-et-Gudule de Bruxelles

A feltételezések szerint a katedrális helyén legkorábban egy fából épült kápolna állt. 

A később nyom nélkül eltűnt épület helyén a 11. század elején állt egy Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt templom. 1047-ben Brabant hercege, II. Lambert társaskáptalant alapított Szent Gudula tiszteletére, és megkérte I. Gerardus cambrai-i püspököt , hogy engedélyezze a szent maradványainak áthelyezését a brüsszeli Szent Mihály-templomba. II. Lambert a püspök hozzájárulásával átszállíttatta Szent Gudula maradványait a Brüsszel belvárosában lévő Szent Gorik-templomból. Ettől kezdve a Szent Gudula és Szent Mihály-templom átvette a vezető szerepet az összes brüsszeli templom felett. 

A templom 1072-ben leégett és csak 1200-ban, I. Henrik brabanti herceg uralkodása alatt építették újjá, egyben megnagyobbították nyugati irányban és két tornyot építettek hozzá.

Az eredetileg román stílusban épített Szent Gudula-templomot növekvő jelentősége miatt a 13. századtól gótikus stílusúvá alakították át. Az eredeti román templom alapjai még napjainkban is láthatóak a gótikus katedrális kriptája alatt.

Magyarországgal összefüggő műkincsek

"Caput S. Elisabethae" felirattal Brüsszelben, a fenséges Szent Mihály és Gudula székesegyház kincstárában őrzik a 800 éve született Árpád-házi Szent Erzsébet állítólagos koponyáját, egy hozzáillő XVII. századi ereklyetartóban. Mivel a magyar szent csontjai egy időben eltűntek a nyilvánosság szeme elől, ma már nem lehet tudni, az effajta ereklyék hitelesek-e vagy sem. A brüsszeli katedrális történészei szerint mindazonáltal legalábbis elképzelhető, hogy valóban az eredeti maradványokról van szó.

Az 1207-ben született Magyarországi és Türingiai Szent Erzsébet 1231. november 17-én hunyt el a németországi Marburgban. A ma a belga fővárosban található relikviát a helyi kutatások szerint V. Károly német-római császár menye, Izabella nagyhercegnő szállíttatta Brüsszelbe némi franciaországi kitérővel.

A belga változat szerint a XVI. század végén, az ereklyékkel szemben fellépő protestantizmus jegyében Szent Erzsébet egyik leszármazottja döntött úgy, hogy a csontokat eltávolíttatja az ereklyetartóból és egy Marburg környéki kicsiny temetőben temeti el. Ekkor szerezhette meg a koponyát a relikviákat módszeresen gyűjtő Izabella nagyhercegnő, mégpedig állítólag úgy, hogy cserében katonai védelmet ajánlott a német hercegségnek.

Brüsszelben is elismerik ugyanakkor: nem lehet biztosra venni, hogy a székesegyházban található koponya valóban Szent Erzsébeté. A maradványok homályos sorsa mellett ugyanis a kérdéses időszakban valóságos ereklyevándorlás is zajlott a világban, sok relikvia - nem utolsó sorban a katolicizmus terjesztésén szorgosan fáradozó (Habsburg) V. Károly közbenjárására - még Dél-Amerikába is eljutott.

Izabella nagyhercegnő és Szent Erzsébet kapcsolatát a flamand festőóriás, Peter Paul Rubens is megfestette, aki többször foglalkozott a magyar szent személyével.

A gótikus stílusú - már a XI. században építeni kezdett - Szent Mihály és Gudula székesegyházban egyébként más, Magyarországgal összefüggő műkincsek is találhatók. Több helyütt feltűnik V. Károly Magyarországi Máriaként (Magyarországon Habsburg Máriaként) ismert húga, aki II. Lajos magyar király felesége lett. Ő adományozott pénzt a mohácsi csatában elhunyt királyt ábrázoló üvegablak elkészítéséhez: a gazdagon festett üvegablak ma is a kórus bal oldalán látható.

A meridián

Adolphe Quetelet, az első brüsszeli csillagvizsgáló igazgatója 1836 júniusában helyezte el a déli kereszthajó padlóján határozta meg a Brüsszel földrajzi helyzetét jelző vonalat. A 3 mm széles bronz csíkot a nap a greenwichi időzóna szerint délben világította meg a nap, a székesegyház déli bejárata felé vágott résen keresztül. Azonban az 1988-as felújítás során a csík eltűnt, amikor a padlólapokat kicserélték.

Azonban a bejárat felett található ablakot, amelybe a rést vágta Quetelet, az 1991-es felújítás során megőrizték és eredeti helyén állították vissza. Bár a déli kapu előtt, a Place Saint-Gudule téren található modern épületek ősszel és télen elfogják a nap sugarait, mára sikerült visszaállítani az eredetive, megegyező pozícióba a hosszúsági vonalat. Tavasszal és nyáron minden délben (kedvező időjárási viszonyok esetén) a nap sugarai ismét megvilágítják a csíkot.