» Csehország

» Csehország » Prága


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

A Szent Vitus székesegyház a prágai Hradzsin egyik leglátogatottabb műemléke, az európai gótika remeke.


A Szent Vitus székesegyház tulajdonosi jogáról két évtizeden át állt perben a cseh állam és a katolikus egyház. A végső, 2010-ben meghozott bírósági döntés szerint a székesegyház az állam tulajdona. "A székesegyház felépülésétől kezdve a cseh államiság jelképe, építéséhez vallásától függetlenül mindenki hozzájárult és az építkezést az első (csehszlovák) köztársaság fejezte be" - indokolta a döntést a bíróság.

Az államfői hivatal és a prágai érsekség ezután megállapodást kötött arról, hogy Csehország legnagyobb templomát közösen fogják kezelni. Ekkor alakult meg a székesegyház tanácsa is, amely a templom karbantartásáról és felújításáról hoz döntéseket.

A Szent Vitus székesegyház a látogatóktól szedett belépődíjakból jelentős anyagi hasznot is hoz tulajdonosának.

A dóm építése. Peter Parlert 1353-ban a székhelyét Prágában tartó Luxemburgi IV. Károly német-római császár, cseh király hívta meg a városba. Károly a prágai érsekség 1344. évi alapításakor Matthieu dÍ Arras francia mesterrel kezdett új székesegyházat építeni, aki a XIII. századi katedrális gótika szellemében látott munkához. Ő azonban 1352-ben elhunyt, s ekkor kapta meg a Szent Vitus templom építésének megbízását Peter Parler. A kápolnakoszorús, szentélykörüljárós alaprajzon a külső falak az árkádívek magasságáig már álltak, Parler azonban alkotó fantáziával folytatta a művet.

Nagy tehetsége a székesegyház újszerű térkoncepciójában nyilvánult meg. A régi trifórium motívumot (a fő- és mellékhajók közti árkádsort) nem egy síkban, hanem térmotívumként alkalmazta, a térhatároló síkokat "megmozgatta". A trifórium utolsó árkádnyílása előre húzva, a faltagozásra támaszkodik, így az ablakkönyöklő magasságában végigfutó párkány enyhe hullámvonalban öleli körül a teret. A motívum hangsúlyozására még egy-egy csúcsíves fülkét is épített az előrehúzott trifóriumnyílás fölé. Ennek jelentősége abban rejlik, hogy felszámolta a francia katedrális gótika szakaszosságát, és elmosta az egyes boltszakaszok közti határokat. Ezzel lefékezte a gótikus térnek a főoltár felé irányuló sodrását, és egy adott szakrális fókusz helyett a minden irányban egyforma hangsúllyal kibontakozó, egységes építészeti tér esztétikai értékeit emelte ki.

Ez az új térkoncepció magával vonta a boltozat hagyományos formáinak megváltoztatását is. Háromágú bordanyalábokból olyan hálóboltozatot szőtt, amelynek párhuzamos bordái egymást keresztezve két-két boltszakaszra terjednek ki, s a szentély terét a támaszoktól nem függő, egységes, szőnyegszerű mintával fedte le. Ezzel egy új boltozatnak, a hálóboltozatnak az alapjait rakta le.

Peter Parler építette a keresztház déli szárnyába benyúló Vencel-kápolnát, amely 1366-ban készült el, az északi mellékhajóból nyíló sekrestyét és a déli homlokzathoz csatlakozó torony alsó szintjét. A Vitus-templom szentélyét 1385-ben szentelték fel, de a keresztház és a torony még Parler 1399. évi halálakor is épült. Csak a keresztházat fejezték be.

Cseh koronázási ékszerek. A Szent Vencel-koronát IV. Károly készíttette cseh királlyákoronázására, amelyre  1347. szeptember 3-án került sor. A koronázási ékszerek többi darabja újabb keletű. A történelmi kincseket a Szent Vitus-székesegyház pincéjének páncélszekrényében őrzik, amely hét kulccsal nyílik. A kulcsok mindegyike más-más köztisztviselőnél van, akik ezért csak együtt tudják kinyitni a széfet. A hatályban lévő szabályozás szerint jelenleg az államfőnek, a kormányfőnek, a parlament két háza elnökeinek, a prágai főpolgármesternek, a prágai érseknek és a székesegyház főpapjának van egy-egy kulcsa. IV. Károly német-római császár és cseh király 14. századi rendelete alapján a cseh koronázási ékszereket csak rendkívüli, ünnepélyes alkalmakkor lehet kiállítani.

Cseh királyok sírkamrája. A sírkamrában egyebek között IV. Károly cseh király és német-római császár, négy felesége, fia, IV. Vencel, Mátyás király apósa, Pogyebrád György, a híres II. Rudolf vagy Utószülött László - aki V. László néven magyar király is volt - síremlékei találhatóak.

Magyar vonatkozású emlékek. A Prágai Várban számos magyar vonatkozású emlék található. A Szent Vitus székesegyházban temették el Báthori Zsigmondot, egykori erdélyi fejedelmet, és a katedrális kincseskamrájában őrzik az ún. Szent István kardot is, amelyet állítólag a magyar államalapító használt és valamikor a 13. században kerülhetett Prágába. A Szent Vitusban és a Régi Királyi Várban több helyen is látható a magyar címer, míg a harmadik várudvar legnagyobb dísze a Szent György-szobor, amely a Kolozsvári testvérek, György és Márton alkotása.

Tartomány:Prága
Település:Prága
Cím:Szent Vitus székesegyház
GPS: 50° 5′ 27.10986″, 14° 24′ 2.05913″

Még nem érkezett hozzászólás!

Régióválasztó

arrow_upward