» Csehország » Dél-morvaországi kerület » Brno
A városközpontban álló Szent Jakab (Svaty Jakub) katolikus templom alatt elterülő kápolnában az évszázadok alatt több mint 50 ezer személy csontjait gyűjtötték össze. Ennél több emberi csontot csak a párizsi katakombákban találtak.
A kutatók szerint a templom mellett a 13. századtól kezdve temető volt. A város fejlődése következtében azt azonban a 18.
században felszámolták, s a csontokat a templom alatt már jóval korábban kialakított csontkápolnában helyezték el. Miután az megtelt, idővel elfeledkeztek róla, s emléke csak a levéltári dokumentumokban élt. 2000-ben fedezte fel újra Ales Svoboda történész és kutató csapata, amely fokozatosan fel akarja térképezni a Brünn alatt elterülő különféle alagutakat, pincéket, rejtekhelyeket.
A csontkápolna felfedezése óriási érdeklődést váltott ki, ezért a város elhatározta, hogy rendbe teszi, felújítja, átalakítja és
idegenforgalmi látványossággá teszi.
A csontkápolnába eredetileg a Szent Jakab templom kriptáján keresztül lehetett bejutni. Miután azonban a kripta már tele, a
szakértők, hogy meg ne sérüljenek a régi síremlékek, egy új bejáratot, alagutat készítettek az osszáriumhoz.
1648–51 között épült a leghátborzongatóbb látványosság Brnóban. Szellőzőnyílásainak rendszere megőrizte a szerzetesek kiszáradt földi maradványait, akik 1780-ig temetkeztek ide. Összesen 153 múmiát őriznek itt, köztük városi urakat és Trenck Ferenc báró, pandúrezredes (1711–1749) tetemét is, aki a Spielberg (ma: Spilberk) börtönében raboskodott haláláig. (Jókai Mór: „A két Trenk” c. regényében ő a „magyar Trenk”).
Az osztrák császári-királyi katonatiszt, szabadcsapat-parancsnok - Jókai Mór A két Trenk című regényének egyik hőse, Trenk Ferenc (a "magyar Trenk") - a brünni Spilberk várbörtön kazamatáiban eltöltött néhány év raboskodás után 1749-ben elhunyt, és a helyi kapucinus templom alatti kriptában temették el. A kripta speciális mikroklímája következtében több mint 150 ott eltemetett holttest, köztük Trenk báróé is, mumifikálódott.
Franz von der Trenck báró (1711-1749) nagybátyja volt Friedrich von der Trenck bárónak (1726-1794), a porosz szolgálatba szegődött híres kalandornak, Jókai Mórnál a "porosz" Trenk Frigyesnek.
A funkcionalista építőművészet egyik gyöngyszemének tekintett épület a világörökség része. A látogatók fejenként 350 korona (4 ezer forint) ellenében, legfeljebb húszfős csoportokban járhatják be a villát, amely üveg homlokzatával, nyitott tereivel és karcsú, krómozott felületű acéloszlopaival, illetve acél tartógerendáival ma is korszerűnek számít.
A villát a híres német építész, Ludwig Mies van der Rohe tervezte 1928-ban a Tugendhat család számára, akik 1930 decemberében költöztek be az épületbe. Néhány évvel később azonban, a nácik jelentette fenyegetés miatt elhagyták Csehszlovákiát.
Az épület Van der Rohe radikális építészeti stílusának jegyeit viseli magán, amelyek nagy hatással voltak a 20. század egészének építészetére. Az épület szobái, illetve a külső és belső terek közötti határvonalak elmosódásának eredményeképpen a villa fő helyisége és a környező kert egységes hatást kelt.
A Tugendhat-villa 2001 óta szerepel az UNESCO listáján, mint Csehország 11. világörökségi látványossága.
Először 1277-ben említett gótikus stílusú vár, mely a 17–18. században terebélyes barokk erődítménnyé vált. 1795 utolsó három hónapjában itt raboskodott társaival együtt Kazinczy Ferenc. Ezekre az időkre a vár falán található márványtábla emlékeztet: „A magyar hazafiaknak, akik a vár börtönében szenvedtek a nemzeti függetlenségért és a haladásért. A magyar nép – 1964”. 1939–40-ben a Gestapo központja volt, 1961 óta itt található a Brnói Városi Múzeum.
A templom Morvaország egyik legfontosabb építészeti műemléke. Egy legenda szerint a svéd Lennart Torstenson csapatai hónapokig ostromolták a várost és végül egy végső rohamot intézett a falak ellen, megfogadva, hogy ha délig nem járnak sikerrel, akkor elvonul. Az összeomlás szélére kerülő védők 11 órakor megkongatták a katedrális harangjait és a támadók visszavonultak. Azóta mindig 11 órakor harangoznak a templomban.
Gótikus főbejárat, reneszánsz torony. Itt látható a híres "brnói sárkány" és a "brnói kerék".
Egyedi és különleges a város föld alatti arca, amiért önmagában érdemes ideutazni. Legnagyobb föld alatti attrakció a Sárga-hegy alatt húzódó régi víztározók megnyitása a látogatók előtt, ami igazi európai ritkaság. Két, téglafalazatú ciszterna 2022 év vége óta vezetett túrán látogatható, és 2024 elején megnyitnak egy betonból készült víztározót is. Az Új Városháza alatti pincében A tűzparipa és a sárkány című új kiállításuk Brono történetét és legendáit meséli el multimédiás eszközökkel. De a belvárosban eredeti atombunkert is megnézhetnek az érdeklődők.
A brünni karácsony mindenekelőtt a karácsonyi vásárokról és a kísérőprogramokról szól a náměstí Svobody főtéren, valamint a városközpont más pontjain - a Zelný trh és a Moravské náměstí tereken és a Radnická utcában. Több tucat árus kínálja majd a hagyományos kézműves termékeket, számos édes finomságot, forró puncsot, mézsört és más gasztronómiai karácsonyi különlegességeket.
A náměstí Svobody főtér találkozóhellyé válik, ahol érdekes dizájn, valamint napi zenei és kulturális program várja majd a látogatókat. A pódiumon koncertek és gyermekelőadások váltják egymást, megrendezésre kerülnek a decemberi Design Napok, és a Téli Bár (csehül: Zimní bar) fehér kupolája alatt eredeti brünni italokat fogyaszthatunk.
Az UNESCO-díjas koncepcióhoz tökéletesen illeszkedik a Náměstí Svobody főtéren naponta változatos zenei program. Ez utóbbi a "Kreatív zenei város" díjjal ismerte el a város zenei tevékenységét és a rendkívül sokszínű zenei kínálatot.
A Dominikánské náměstí tér a családok, a gyerekek és a kulináris élvezetek minden rajongója számára van fenntartva. A gyerekek különösen élvezni fogják a fából készült jászol jelenetet és az állatsimogatót. A felnőttek viszont élvezni fogják a helyi és nemzetközi konyha kínálatát. A brünni karácsony nem lenne teljes a szuvenírek és eredeti bögrék új kollekciójának bemutatása nélkül.
|
Értékeld te is!