The Postal Museum

Nagy-Britanniában a 19. század elejére olyan költségessé vált a postai szolgáltatás, hogy a címzettek már nem tudták vagy nem akarták leróni a levél átvételekor fizetendő pénzösszeget. A forgalom visszaesése már az 1635-ben alapított Királyi Posta számára is veszteséggel járt, halaszthatatlanná vált a rendszer felülvizsgálata. Az újító szellemű Rowland Hill Birmingham-i iskolaigazgató 1837-ben publikálta A postai reform jelentősége és hasznossága című füzetecskéjét. Ebben azt javasolta, hogy a levelek kézbesítési díját a küldő fizesse, a díjat ne a távolság és a küldött lapok száma, hanem a levél súlya alapján határozzák meg, az árat egységesítsék és drasztikusan, egy pennyre csökkentsék. Elképzelését később tovább pontosította, felvetve az előzetes bérmentesítést leegyszerűsítő, "a hátoldalán ragasztóval bevont, bélyegzőnyomat méretű kis papírlapocska" - a bélyeg - használatát. A parlament bizottságot nevezett ki Hill elképzeléseinek jogi formába öntésére, s 1839. augusztus 15-én elfogadták az egységes pennyposta törvényt, amely 1840. január 10-én lépett hatályba. Az átállás felügyeletével Hillt bízták meg. A bélyegek tervezésére kiírt pályázat eredménytelenül zárult, a bizottság végül a fiatal királynő, Viktória portréja mellett döntött, részben azért, mert a vésetet igen nehéz volt hamisítani. A vésetet William Wyon 1834-es kámea medálja alapján Charles Heath készítette. A bélyeg tetején a "postage" (posta), alján az értéket jelző "one penny" (egy penny) felirat, felső sarkaiban csillagszerű szimbólumok, alsó sarkaiban a bélyegíven való helyét jelző betűk vannak. A kibocsátó ország nevét nem tüntették fel, a brit bélyegeken - a világon egyedüliként - a mai napig csupán az uralkodó portréja szerepel. Az első postabélyegeket 1840. május 1-jén bocsátották ki, és hivatalosan május 6-tól használhatták fel őket. Néhány helyen azonban már korábban megkezdték a használatukat, fennmaradt egy példány, amelyen május 1-jei postabélyegző van. A fél unciás leveleket bérmentesítő, teljesen fekete Penny Black-ek alig több mint egy évig voltak forgalomban, mert a vörös bélyegzőt alig lehetett látni rajtuk, sőt könnyen le is lehetett törölni, hogy a bélyegeket így újra felhasználják. Az egy unciás leveleket a Twopence Blue bélyegekkel portózták. A Kincstár 1841-ben áttért a fekete tintás érvénytelenítő bélyegző használatára, és kibocsátotta a vörös színű Penny Redet. A világ első bélyege 286 700 íven 68,808 millió példányban került forgalomba. Az egyetlen fennmaradt teljes ívet a londoni Postamúzeum őrzi. A bélyegeket az ívről ollóval vágták le, a perforálást 1854-ben vezették be. A "bélyegtörvény" talpra állította az angol postát, amely az 1839-es 76 millió levéllel szemben 1850-ben már 350 milliót kézbesített, bevételei megnőttek.