Larissza

Larissza Thesszália fővárosa és Görögország ötödik legnagyobb városa, több mint tízezer éves múltra visszatekintő település a Pineios folyó partján, ahol az ókori hellén örökség és az élénk modern városiasság egyedülálló módon fonódik össze.

Larissza (görögül: Λάρισα) Thesszália közigazgatási és kulturális központja, a Pineios folyó jobb partján, a kelet-thesszáliai síkság szívében helyezkedik el. A város neve már az ókorban ismert volt: az arisztokrata Aleuadai-klán székhelye volt, s falai között halt meg mind Pindarosz költő, mind Hippokratész, az orvostudomány atyja. Kr. e. 344-ben II. Philipposz makedón király annektálta Thesszáliát, így Larissza makedón uralom alá került egészen Kr. e. 196-ig, amikor a rómaiak a felszabadítás után a szervezett Thesszaliai Szövetség fővárosává tették.

Hellenisztikus kori színház

A hellenisztikus korban emelt színház maradványai, mely fénykorában az epidauroszi színházzal vetekedett. Mai állapotát nézve elég nehéz elképzelni, hogy milyen hatalmas lehetett egykor. Teljes feltárása nem lehetséges, mert a város jelentős területét kellene lebontani hozzá

A városban a legkiemelkedőbb régészeti látványosság az 1. sz. Ókori Színház, amelyet a Kr. e. 3. század első felében, a makedón királyok korában emeltek a Frourio-domb déli lábánál. A három részből álló – ülőhely (koilon), orchestra és színpad – hellenisztikus szerkezetű, kb. 25 méteres átmérőjű orchestrával rendelkező épület kb. 10 000 néző befogadására volt alkalmas, hat évszázadon át működött (Kr. e. 3. sz. – Kr. u. 3/4. sz.), és egyben a Thesszaliai Koinon, a thesszáliaiak legfőbb közigazgatási szervének gyűléseit is otthont adott. A teljes feltárást a mai városszövet teszi lehetetlenné: épületek és utak fedik el a maradványok jelentős részét.

A városban 2015. november 28-án nyílt meg a Diachronikus Múzeum (Διαχρονικό Μουσείο Λάρισας), amely a Mezourlo-dombon, a várostól kb. 4 km-re délnyugatra, 54 hektáros területen áll. A háromépületes, összesen 11 750 m² alapterületű komplexum Larissza, Trikala és Karditsa térségének leleteit mutatja be kb. 2 000 tárgy segítségével, a paleolitikumtól egészen a 19. századig átívelően. Kiemelkedő részleg a neolit gyűjtemény, amely a Kr. e. 7–4. évezredből származó antropomorf figurinákkal Thesszália világszerte ismert őskori kultúráját szemlélteti; emellett korai keresztény mozaikok, bizánci szobrászat, oszmán sírkövek, érmék és ékszerek is megtekinthetők.

 

Diachronikus Múzeum

A városban 2015. november 28-án nyílt meg a Diachronikus Múzeum (Διαχρονικό Μουσείο Λάρισας), amely a Mezourlo-dombon, a várostól kb. 4 km-re délnyugatra, 54 hektáros területen áll. A háromépületes, összesen 11 750 m² alapterületű komplexum Larissza, Trikala és Karditsa térségének leleteit mutatja be kb. 2 000 tárgy segítségével, a paleolitikumtól egészen a 19. századig átívelően. Kiemelkedő részleg a neolit gyűjtemény, amely a Kr. e. 7–4. évezredből származó antropomorf figurinákkal Thesszália világszerte ismert őskori kultúráját szemlélteti; emellett korai keresztény mozaikok, bizánci szobrászat, oszmán sírkövek, érmék és ékszerek is megtekinthetők.