Solin (Salona)

A Split központjától mindössze 5-6 kilométerre fekvő Solin határában terül el Horvátország legnagyobb régészeti lelőhelye, az ókori Salona romjai. A Kr. e. 119-ben illír településként említett, majd Kr. e. 78-ban római uralom alá került várost Augustus korától Dalmatia tartomány közigazgatási székhelyeként tartják számon, fénykorában akár 60 000 lakosával az Adria keleti partjának egyik legnagyobb városaként.

Itt született Diocletianus császár, aki visszavonulása után a szomszédos Splitben építtette fel palotáját – részben éppen Salona közelsége miatt. A feltárt terület magában foglalja a mintegy 17 000 fős amfiteátrum romjait, a városfalakat, korai keresztény temetőket (Manastirine), bazilikákat és középületeket.

Salona a VII. században, az avar és szláv betörések során pusztult el (a kutatás szerint kb. 612–625 között); a menekülők Diocletianus egykori palotájának falai közé húzódtak, ezzel megalapozva a mai Split kialakulását. A lelőhely – bár nem önálló UNESCO-helyszín – a Splitben lévő Diocletianus-palota világörökségi listázásához (1979) szorosan kapcsolódik, és a Splittel ellentétben ma is viszonylag csendes, kevésbé zsúfolt látogatható terület.