Horvátország
» Horvátország

» Horvátország » Isztria » Isztria


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

Sveti Petar u Šumi Isztria legkisebb települése.

A mai település és község az itt állt bencés kolostorról kapta a nevét, melyet a latin nyelvű okiratokban „Monasterium Sancti Petri in Sylvis” néven említenek. A kolostor első írásos említése 1174-ben történt, de homályos utalás van arra, hogy már sokkal korábban (1134 előtt) is megvolt. A helyi legenda szerint Salamon magyar király trónfosztása után itt tartózkodott, majd később a pólai Szent Mihály kolostorba költözött át ahol 1089-ben meghalt. A kolostor könyvtárából fennmaradt egy latin nyelvű kéziratos könyv a 11. század végéről, vagy a 12. század elejéről. Ugyanebből az időből való az ún. „Supetari töredék” egy a középkori Szent Péter templom maradványai között talált cirill és glagolita betűkkel írt kőtöredék. Más isztriai városoktól és településektől eltérően ahol a település dombon épült, melynek legmagasabb pontján a templom állt körülötte a házakkal Sveti Petar u Šumi nem a templom, vagy a kolostor köré települt és ezért aíz itteni szerzetesek békében élhettek. Sveti Petar u Šumi lakói, akiket egyszerűen csak supetaracnak neveztek a falutól távolabb eső földek és szőlők művelésével foglalkoztak.

Miután a kolostort a bencések elhagyták a pusztuló épületet 1459-ben III. Frigyes német-római császár a pálosoknak adta akiknek akkor már volt egy kolostoruk az Isztrián a Csepics-tó szigetén. Frigyes császár azt is feltételül szabta, hogy a kolostorban tíz szerzetes tartózkodjon, amelyből legkevesebb hat pap legyen. A pálosok a kolostort felújították, kerengőt alakítottak ki befedve a ciszterna körüli teret alul új reneszánsz oszlopokkal. A régi román oszlopokat az árkádokkal az emeletre helyezték át, ahol a földszinti részhez hasonlóan sétáló folyosót létesítettek. A templomot gótikus stílusban építették át. Az épületegyüttes uszkók háború idején 1616-ban újra leégett. Felújítási munkái a 17. század közepén kezdődtek, amikor a templom és a kolostor is új külsőt kapott. A templom külsejét a zagorjei és ausztriai templomok mintájára alakították ki. 1755-ben szentelték fel. Berendezése 1755 és 1752 között készült. Oltárképeit a neves pálos festőművész Leopold Keckheisen készítette, a homlokzat szobrai Paul Riedl munkái. Pálos festőművész festette a híres czestochowai kegykép másolatát is. A kép 1721-ben a karácsonyi ünnepek alatt könnyezett, melynek számos tanúja volt. Ezután a zarándokok növekvő száma miatt a templom körüli teret szélesíteni kellett. A pálosok a településen iskolát is alapítottak, ahova az isztriai nemesek és a városi polgárok gyermekei jártak a szomszédos településekről is. 1770 körül a šumi kolostorban filozófiai oktatás is indult, mely rövid ideig filozófiai fakultásként működött. Amikor II. József 1783-ban feloszlatta a szerzetesrendeket a pálos rend is megszűnt. A kolostort állami kézbe kellett adni, a templom pedig plébániatemplom lett és máig megőrizte eredeti szépségét. A régi Szent Rókus plébániatemplom temetőkápolna lett. A pálosok csak 1993-ban tudták visszavenni a plébániát és azóta a település hitéletének ők az irányítói.

Pálos kolostorát még a bencések építették valószínűleg még 1134 előtt, első írásos említése 1174-ben történt. Története során többször kellett újjáépíteni, ezért az épületegyüttesben a román, a reneszánsz és a barokk stílus elemei egyaránt megtalálhatók. A kerengő a pálosok által végzett újjáépítés során 15. század második felében 1474 körül épült, közepén ciszterna található. Ekkor építették az addig földszintes kolostor emeleti részét is. Egyedülálló módon a földszinti részen a széles reneszánsz árkádok, az emeleten pedig a régebbi román kori épületrészek találhatók. Ez annak köszönhető, hogy a pálosok a régi román oszlopokat az árkádokkal az emeletre helyezték át. A barokk épületrészek az 1731 és 1755 közötti átépítés és bővítés során épültek. A bejárat felett a következő felirat olvasható: „FREDERICUS III. IMPERATOR DONAVIT MONASTERIUM S. PETRI IN SYLVIS FRATRIBUS ORDINIS S. PAULI PRIMI EREMITAE 1459. DE NOVO ERECTUM 1731.” (E kolostort III. Frigyes császár adományozta a šumi pálos testvéreknek, először elpusztult 1459-ben, újjáépítették 1731-ben). A pálosok visszatérése (1993. július 7.) után az épületegyüttest az 1998-ig tartó munkálatok során a horvát kulturális minisztérium támogatásával teljesen felújították. Utoljára a jobb szárny belső felújítása maradt, ahol kiállítást terveznek megnyitni és ahol a településsel és a pálos renddel kapcsolatos ajándéktárgyakat is lehet majd vásárolni.
A Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt plébániatemplom a kolostortól északra áll. Felszentelése 1755-ben történt. A templom négyszög alaprajzú, hosszabb oldalain két kápolnával, elnyújtott szentéllyel, dongaboltozattal. Az oldalkápolnákban a szerzetesek részére emporiumot alakítottak ki. Az emporium és a mellékoltárok mögött, valamint a kóruson elhelyezett ablakokon át beáramló fény a tér dinamikáját növeli. A templom nagyon szép és jó állapotban fennmaradt késő barokk belsővel rendelkezik. A fából faragott oltárait Paul Riedl készítette. Minden oltár közepén a nagyméretű oltárképet fából faragott, márvánnyal borított oszlopokkal és pilaszterekkel díszített építmény foglalja keretbe, attikáján kisebb képpel. A főoltáron (1755) a két nagy apostol alakja, a mellékoltárokon a Rózsafüzér királynője (1759), a Szent Kereszt (1763), az Aprószentek (1766) és Remete Szent Pál (1777) alakja látható, valamennyi Leopold Keckheisen pálos művész munkája. Nagyon szép a templom orgonája, melyet 1770 körül Janez Juraj Eisl laibachi műhelyében építettek.[6] Ritkaság a szép késő barokk virágmintás, bőrből készített tapéta (velencei munka), mely az oldalkápolnák falát teljesen beborítja. Késő barokk hatást tükröz a templom belső tere és annak megvilágítása. A szűk, magas ablakok kialakítását a magas harangtorony és a templomhoz délről csatlakozó emeletes kolostorépület indokolja. A mai formájában 1773-ban épített szimmetrikus homlokzat közép felé emelkedik, közepén nagy íves, négyszögletes ablak és öt szobor díszíti, melyek szintén Paul Riedl munkái. A homlokzat díszítőelemeit magas pilaszterek tagolják. A 33 és fél méter magas harangtorony a homlokzat északi oldalán áll. A főoltáron álló Częstochowai Madonna kép 1721. december 24. és 1722. január 1. között véres könnyeket hullajtott. Emiatt a templom búcsújáróhely lett.

Tartomány:Isztria
Cím:Sveti Petar u Šumi
GPS: 45° 11′ 1.29084″, 13° 51′ 43.9596″

Még nem érkezett hozzászólás!

Régióválasztó

arrow_upward