Varasd látnivalói

A Dráva-folyó mentén elterülő termékeny mezőkön és a Közép-Európából az Adria felé vezető fontosabb utak metszéspontjában lévő előnyős elhelyezkedése folytán már a 8. illetve 9. század óta lakott. Varasd első írásos említése a III. Béla magyar király által kiadott 1181-es rendeletben történik, amelyben Varasd történelmi nevén - Garestin – kerül említésre.

Varasdban a 17. században virágzott az iparosság, a kereskedelem, a művészeti élet és az oktatás, templomok, kolostorok, papnöveldék, pazar városi paloták épültek, leginkább barokk stílusban. A város a pompa és a fényesség, a kulturális és társadalmi élet, a bálok és lakomák központjává válik, s „kis Bécsként” kezdik el emlegetni.

1767-ben Mária Terézia császárné Varasdt a horvát királyi tanács városává nevezi ki, s ezáltal a Szlavón-Horvát-Dalmát királyság fővárosává válik. Varasd ily módon a 18. században Horvátország politikai központjaként jelentős kereskedelmi, iparos és egyházi központtá fejlődik, s az marad egészen az 1776. április 25-én bekövetkezett katasztrofális földrengésig, melyet követően azonban a polgárok és a nemesek nagy része elhagyja a várost, illetve a kormány és a fontosabb állami intézmények Zágrábba települnek át.

Horvátország egykori fővárosának gazdag múltja, műemléki öröksége és kulturális hagyományai napjainkban színpompás utcáin és terein, illetve nagyszámú kulturális eseményében érhetők tetten.

Varasd turisztikai fellendülését szépségének és a város rendezettségének, illetve az olyan gondosan megválogatott és megvalósított eseményeknek köszönheti, mint a Varaždini Barokk Esték, az utcai járókelők Špancirfest fesztiválja, vagy a Trash Film Festival.

A varasdi utcákon sétálva a számos kultúrtörténeti emlékre bukkanhatunk. A város óvárosi részében a barokk, a még díszesebb rokokó és a klasszicizmus stílusjegyei keverednek. Számos templom és kolostor tanúskodik a város gazdag múltjáról, csak úgy, mint a szellemi fejlődés fontosságáról, melyből főként a ferencesek, a jezsuiták, a kapucinosok és az orsolyarendbeliek vették ki a részüket.

A város központjában, a Tomislav király-téren, ismertebb nevén a Korzón van az egykoron horvát báni székhelyként szolgált Drašković-palota, valamint az 1523-ból származó városháza épülete, amely Európa egyik legrégebbi ilyen építményének számít. A pompás városi paloták, a szépen kialakított utcák, terek, parkok, a megannyi templom, palota, a házak és épületek barokk homlokzata, a Városi Múzeum, az Óváros, a Horvát Nemzeti Színház, a változatos kulturális kínálat, valamint az itt lakók szívélyessége adja Varasdnak sajátos identitását és hívogatja az idelátogatók és turisták sokaságát, hogy élvezetüket leljék a város által nyújtott kínálatban és magukévá tegyék szellemi és materiális értékeit.

Varasdi Öregvár

A Varasd nevezetességének számító erőd a 14. században, a Cilleiek birtokaként kapta gótikus jellegét, majd a 16. századi helyreállítása során, amikor akkori urai, az Ungnádiak idehívták Domenico de Lailát, a kor legnevesebb építészét, reneszánsz stílusú erőddé alakult át. Kör alakú tornyát is ekkor építették hozzá, a vár körül pedig vizesárok húzódott, melynek köszönhetően egy valódi Wasserburg, azaz Vízivár kinézetét ölti magára. A 18. század vége felé az Erdődy család kisebb felújításokat végzett rajta barokk stílusban.

Ma városi múzeum működik az épületegyüttesben, melynek képe egyébiránt a mára már kiveszőben lévő 5 kunás bankjegyet díszíti.

A városi gárda, a Purgari

Bár a varaždin-i kastélyban már régóta nem uralkodnak, a városban még mindig van polgárőrség. A Purgari gyökerei 1750-ig nyúlnak vissza, és ma is április és október között minden szombaton meg lehet nézni a kék egyenruhás őrváltást a városháza előtt. Pontosan 12 órakor a ceremónia egy ágyúszaluttal ér véget.

Angyalok Múzeuma

Varasd városában található az Angyalok Múzeuma, ezért sokan úgy is nevezik a települést, mint “a város, ahol az angyalok alszanak”. Az egyedülálló múzeum megalapítója egy helyi művész, Željko Prstec volt, művészi alkotásait angyalok ihlették. A múzeum Édenkertet is rejt, amely kiváló helyszín az idelátogatóknak egy kis kikapcsolódásra, feltöltődésre.

A Kavana Grofica Marica

„Gyere velem Varaždinba, amíg még virágoznak a rózsák ...” Kálmán Imre zeneszerző egy ideig egy kávéház felett lakott Varaždin főterén, és élvezte egy bizonyos Marica nevű grófnő társaságát. Nemcsak őt örökítette meg híres operettjében, a „Marica grófnőben”, hanem a Dráva-parti várost is. Ma is ugyanazon a helyen található egy kávéház, a Kavana Grofica Marica, amely berendezésével és kínálatával a Belle Epoque korszakot idézi.

Varaždin specialitásai

Ropogós kéreg, puha belseje – ez jellemzi legjobban a Varaždin Klipič nevű helyi süteményt. A legjobb Stangerl süteményeket a Bedem vagy a The Familly étteremben sütik. Egy másik specialitás a varaždin-i káposzta, amelyet klasszikusan sarma tekercsekhez, köretként használnak, de modern módon salátákban is felhasználják – kóstolja meg az August étteremben a városi piacon. A régió ízvilágát a helyi hajdina is jellemzi, amelyet a Verglec étteremben kása formájában szolgálnak fel a varaždin-i sült hús mellé.

Špancirfest

Augusztus végén rendezik meg a Špancirfest (azaz sétáló) fesztivált. A gyönyörűen felújított, békebeli hangulatot árasztó barokk óvárosban ilyenkor 10 napon át utcazenészek, jelmezesek, mutatványosok gondoskodnak a fergeteges hangulatról.