Várak Keszthely környékén

Keszthelyi végvár

A keszthelyi végvár 1548 és 1550 között épült ki királyi parancsra. A ferences kolostort és templomot erődítették meg. A kolostor összes és a templom déli ablakait befalazták, az épület köré palánkot építettek. Az erődítésekhez a követ a fenékpusztai római erődből hordták ide. A régi kolostor északnyugati sarkán épült fel a Pethő-torony, vagy másnéven Fehér-bástya. A vár körül a várost is körbesáncolták. A vár 1550-re készült el. 

Kanizsa elestével Keszthely várának katonai jelentősége megnőtt. Az országgyűlések rendre foglalkoztak Keszthely végvárának erősítéséről. A vár átépítésére 1616 után kerülhetett sor. A 17. század eleji átépítés során emeletet építettek a kolostorépületre. Ennek az északi szárnyának a földszintjén volt a hajdúk melegedőhelye, e mellett, egy boltozott teremben tárolták a puskaport. Valószínű, hogy a templomot fegyvertár és raktár céljaira használták. A templom déli oldalán kettős falú, komoly védelmi rendszer épült ki. A déli kapu védelmére négyzetes kőtornyot építettek. A kettős fal rendszere — a külső kőből készült, a belső palánk volt —, az egész várat körülövezte. A két fal közét földdel tömték ki. Ugyancsak kővel falazták ki a várat körülvevő árok külső falát is.

Keszthelynek mint végvárnak megszűnt a funkciója Kanizsa 1690-ben történt visszafoglalása után. Egy 1700-ban kelteztetett feljegyzés szerint a vár már romladozó állapotban volt. A vár a Rákóczi-szabadságharcban nem játszott szerepet. A vár még használható részeiben élelmiszer és hadianyag raktár volt. Bottyán János 1705-ben rövid ideig itt tartózkodott, hogy Hévízen a kínzó köszvényét kezeltesse. 1707 év végén és 1708 év elején is itt tartózkodott, mielőtt végleg elhagyta a Dunántúlt. 

Rezi

Tátika

Csobánc

Szigliget

Sümeg

Balatonszentgyörgy, Csillagvár

Nagyvázsony

Várpalota

Hegyesdi várrom, Hegyesd

Zádor-vár, Pécsely

Veszprémi vár

Veszprémben már a középkorban is állt vár, amelyet a 14. századtól kezdve kőfallal vettek körül, egy szakaszon azonban a régészek még ennél is régebbi, több mint hétszázéves várfalra találtak.

Évszázadokon át szükség is volt a vastag falakra, a veszprémi vár a tatárok ellen ugyan védelmet biztosított, ám néhány évtizeddel később Csák Péter, az ország akkori nádora kirabolta és feldúlta. A mohácsi vész után egészen új korszak kezdődött. Veszprém többször cserélt gazdát, 1552 és 1566, majd 1593 és 1598 között is török uralom alatt állt.

A 17-18. században a vár hol török, hol császári vagy magyar kézen volt. 1702-ben I. Lipót kiadta a parancsot Veszprém elpusztítására. Két évvel később a Rákóczi-szabadságharcban a kurucok oldalára álló várost Heister, a császári hadsereg parancsnoka és csapata kirabolta, majd felgyújtotta. A várnegyed újjáépítése így csak a 18. század közepén kezdődhetett meg. Az akkor elkészült barokk épületeket a jövőben eredeti pompájukban csodálhatják meg az érdeklődők.

A feltárások során kiderült, hogy az elmúlt évszázadokban különféle módszerekkel próbálták megerősíteni a várfalakat. A 16. századi török ostromokat megsínylette a veszprémi vár, de mivel sem idő, sem pénz nem volt a teljes újjáépítésre, fa-föld szerkezetű sáncokkal erősítették meg a középkori várfalat, ezeket ugyanis ágyúdombnak is lehetett használni. Érdekesség, hogy van egy olyan 1572-ből származó rajz, amely megörökítette ezeket a cölöpökkel megerősített földhalmokat. Több cölöphelyet is sikerült feltárni a Kanonoki Ház udvarán és a Piarista Rendháznál.

A Körmendy Ház pincéjében rábukkantak egy 17. századi ötszögletű bástya maradványaira is. Ezt a török hódoltság időszakában építették a vár északnyugati sarkára. A bástya belső kontúrját és egy korabeli várfalszakaszt a későbbiekben az épületbe látogatók is megtekinthetik. A Kanonoki Ház udvaráról pedig két, egymással párhuzamosan futó, de nem egykorú várfalrészlet került elő, amely arról árulkodik, hogy a középkori várfal külső oldalára egy újabb falat építettek, így próbálták ellenállóbbá tenni a várnak ezt a részét a támadások ellen.

A vár mozgalmas múltjára utalnak azok a muskétagolyók is, amelyeket szintén a régészeti feltárások során találtak a szakemberek. A muskéta, amely a mai lőfegyverek őse Magyarországon a 15. században jelent meg nagyobb számban, Mátyás király fekete seregének tagjai is ezt használták. A muskéta a 16-17. században is elterjedt maradt, bár korántsem volt könnyű kezelni. A várnegyedben több tucat különböző méretű muskétagolyót találtunk. Ezek között vannak olyanok, amelyeket soha nem használtak, de deformált golyók is, amelyeket biztosan kilőttek. A muskétagolyókat mindig ólomból készítették, egy fél öntőforma is előkerült.

A vár területéről előkerültek ágyúgolyók is, többek között egy kisebb méretű mozsárágyú golyója, de a régészek számos középkori, 14-15. századi nyílhegyet is találtak.

A régészeti leleteket, amelyek a várhegy mozgalmas múltjáról tanúskodnak, a vár-beli Biró-Giczey Ház kiállításán tekinthetik meg az érdeklődők.

A felújítás alatt álló teljes várnegyed a tervek szerint 2027-ben nyílik meg a látogatók előtt. Liftet is építenek a veszprémi várnegyedbe látogatók számára, amely a várhegy belsejében közlekedik majd. A lift alsó állomását a Jókai Mór utcából lehet majd megközelíteni, a bejáratához egy 21 méter hosszú, 4,4 méter magas alagúton végigsétálva jutnak el a látogatók. A felső állomást a Vár utca végén, a Körmendy Ház kertjében alakítják ki. 

Essegvár, Bánd

Somló, vára

Kereki vár