» Olaszország

» Olaszország » Toscana » Toszkána

Rotonda di Montesiepi - Excalibur Toszkánában


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

A toszkán gótikus apátságban Artúr király és a kerekasztal lovagjai legendájának eredetére bukkanhatunk. A templom közepén lévő sziklából egy kard áll ki, amelyet San Galgano szúrt bele.

A Sienatól 30 km-re délnyugati irányban található Montesiepiben a ciszterci San Galgano apátság egy kőbe szúrt kardot őriz, melyet a legenda szerint egy 12. századi lovag, bizonyos Galgano Guidotti egy látomása után beleszúrt a sziklába s ezzel megtagadta bűnös, erőszakos múltját.

Két épületből áll: az egyik a ma már teljesen romokban lévő cisztercita apátság, a másik a remetelak, a Rotonda di Montesiepi.

Rotonda di Montesiepi

San Galgano halála után, az által épített remetelak fölé 1183-ban, Volterra püspökének utasítására egy kis templomot építettek, amit ma Rotonda di Montesiepi néven ismerünk.

A Rotonda egy kör alakú szakrális hely, amely arra volt hivatott, hogy óvja és őrizze a kardot, melyet Galgano beledöfött a sziklába.

A kardot 2000-ben tudományosan is megvizsgálták, és a metallográfiás vizsgálatok azt mutatják, hogy valóban a 12. századból származik.

A templomban őrzik San Galgano fejereklyéjét és egy üvegládikában az ördög bal kezét is.

San Galgano Cisztercita Apátság

Galgano életének utolsó éveiben kapcsolatba lépett a ciszterciekkel és amikor a volterrai városatyák elhatározták, hogy a Rotonda közelében építtetnek egy kolostort is, őket kérték fel az első itteni szerzetes közösség megalapítására.

Az apátság építését 1218-ban kezdték el, 1268-ig a munkálatok nagy része be is fejeződött.

A templomot a 13. században építették, 1288-ban szentelték fel. Az Apátság mérhetetlen gazdagsága, az itt élő szerzetesek számára jelentős gazdasági és kulturális hatalmat biztosított és ez a virágzás egészen a 14. század közepéig tartott. A hanyatláshoz az 1328-as éhínség, majd az 1348-ban kezdődő pestisjárvány vezetett, a szerzetesek létszáma rohamosan csökkent és a kolostor fokozatosan vesztette el vezető szerepét.

A San Galgano Apátság sorsa véglegesen 1474-ben pecsételődött meg, amikor a szerzetesek beköltöztek a Sienában felépített San Galgano Palotába, a kolostort pedig "ebek martalékául hagyták”.

A kegyelemdöfést a 16. század második felében kapta, ekkor odáig fajult a helyzet, hogy eladták a templom ólommal borított tetőszerkezetét és ez egyértelműen az épületegyüttes végső, gyors pusztulását jelentette.

San Galgano

Galgano Guidottiról nagyon kevés történelmi adat áll rendelkezésünkre, valószínűleg Chiusdinoban született 1148-ban, helyi nemesi családban. A kor hagyományainak megfelelően, a középkori harcos lovagok életét szánták neki szülei, egy olyan időszakba csöppent bele, amikor a politikai és katonai hatalomért folytattak állandó küzdelmet a térség nagyurai. Ebben a történelmi közegben, az ifjú Galgano a többi lovaghoz hasonlóan, nem is válhatott mássá, mint hiú zsarnokká, élvezte a csatározásokat követő vad tivornyákat.

A legenda szerint azonban hamarosan ráébredt arra, mennyire haszontalan ez az életmód, egyre inkább gyötörte ez az érzés. Megundorodott az addigi életétől, az elkövetett rémtettektől, megérett benne az elhatározás, hogy visszavonul a Monticiano közelében lévő Montesiepi kis dombjára és vezeklésképpen remeteként éli további napjait. Döntését két egymást követő látomás is segítette, az elsőben Mihály Arkangyal jelent meg előtte és megmutatta az üdvösséghez vezető utat. A másik látomásban az arkangyal megmondta Galganónak, hogy Monteseppi mellett egy hegyen remetéskedjen. Mikor Galgano odaért, Jézust látta az apostolok társaságában a hegy tetején. Megmászta a hegyet, s a látomás szertefoszlott, de egy hang azt parancsolta neki, hogy ett?l kezdve álljon ellen minden kísértésnek. Galgano ekkor fogadalmat tett, és hogy szavainak nyomatékot adjon, kardját a sziklába vájta, így készítvén magának keresztet.

Épített magának egy remetelakot, napjait imával és meditációval töltötte, egészen addig, amíg Isten hangja, vakító fény kíséretében 33 évesen magához nem szólította, ez 1181. november 30-án következett be. Alig négy évvel a haála után III. Lucius Pápa Szentté avatja.

Egyszer megjelent neki az ördög szerzetes képében, és megpróbálta meggyőzni arról, hogy fölösleges, amit csinál. Galgano ekkor is, mint mindig, kardja előtt imádkozott. Az ördög látva, hogy szóval nem sokra megy, megpróbálta kihúzni a kardot a kőből, és olyan erősen húzta, hogy saját karja szakadt ki helyéről, nem pedig a kard.

Galgano és Artúr király

Galgano Guidottit pedig 1185-ben avatták szentté. Galgano anyja a kanonizáló eljárás során lezajlott meghallgatáskor tanuságtételében minden fontos elemét említi a grállovagok későbbi legendájának, így a mágikus kardot, Merlin varázslót, a kerek asztalt és a hős lovagokat is.

Artúr király és a Kerekasztal lovagjainak kelta legendája Galgano 1181-es halála után keletkezett. A kőbe szúrt kard legendája 1191-ben jelenik meg az Artúr mondakörben, mégpedig Robert de Boron Merlinjében. Így elképzelhető, hogy Robert de Boron ismerte Galgano legendáját, és megtetszett neki a kőbe szúrt kard motívuma.

Vagy Galgano anyja találkozott kereszteslovagokkal, akik meséltek neki a kerekasztal lovagjairól.

Tartomány:Toscana
Cím:San Galgano, Montesiepi
GPS: 43° 9′ 8.87695″, 11° 9′ 19.0908″
Honlap: http://www.sangalgano.info

Még nem érkezett hozzászólás!

Régióválasztó