Koper

Szlovénia legnagyobb tengerparti városa, közel van az olasz határhoz. Óvárosa és szűk utcái mediterrán hangulatúak, emiatt is népszerű a turisták körében. A strandja kavicsos, a víz viszont lassan mélyülő, smaragdzöld színű.

Koper története rendkívül izgalmas, hiszen eredetileg egy sziget volt, amelyet a szárazfölddel csak később, feltöltések és építkezések révén kötöttek össze. Az eredeti neve Aegida volt, majd a római korban Caprea-nak, vagyis a kecskék szigete néven ismerték. Később bizánci, majd velencei fennhatóság alá került, és a Velencei Köztársaság egyik fontos kikötővárosa lett. Utóbbi hatása ma is érződik a város építészetében és hangulatában.

A város központjában találhatjuk a Tito teret, ahonnan a legtöbb látnivalót könnyedén elérhetjük. A tér egyik legjelentősebb épülete a 13. és 15. század között épült Pretori palota, amely ma városházaként is működik. A palota pompás szabadtéri lépcsője a Dózse-palotára emlékeztet.

A tér másik meghatározó épülete a Városi torony (Mestni stolp), amely Koper egyik legismertebb látványossága. 204 lépcsőfok megmászása után csodálatos kilátás nyílik a városra, a kikötőre és a tengerpartra. Az építményben található Szlovénia legrégebbi, ma is működő harangja.

A toronytól elindulva érdemes egy sétát tenni a Čevljarska utcán, amely Koper egyik legélénkebb sétálóutcája tele kávézókkal és kézműves boltokkal. Innen könnyen elérünk a hangulatos Prešernov térre, a Muda kapuhoz, amely Koper egyetlen megmaradt városkapuja. Ez az egykori sziget főbejárata volt, amelyen keresztül a látogatók egy hídon át érkeztek a városba. A kapu felett ékeskedik a Nap szimbóluma, amely a hely egyik jelképe.

Koper Da Ponte szökőkútja (Da Pontejev vodnjak) Velence leghíresebb hídjának másolata. Az 1666-ban megrendelt mini Rialto csak egy a sok velencei elem közül.

Magyar emlékek

Székesegyház

Francesco Andrást ábrázoló festmény. — Alakját állva mintázták meg, szemből, háromnegyed részben ábrázolva, ruházata alba, lila köpennyel. Balra fent a címere, s a figura alatt a következő felirat:

“Viva imago R.mi Domini Francisci Andreis episcopi Scopiensis, qui cum hanc
pátriám suam Justinapolitanam dignitate episcopali in partibus Hungáriáé adpeta et
hanc cattedralem sancti Nazarii nec non affines suos dignis donis ditavit anno
MDLXXVI aetatis suae LVII”.

Francesco Andreis előbb a pozsonyi káptalan kanonokja, majd 1571-től Skopje püspöke volt, s mint ilyen az esztergomi érsek suffraganeusa.