Szlovén Nemzeti Múzeum

A ma Ljubljana központjában, a Szlovén Parlamenttel és az Opera- és Balettszínházzal szemben álló múzeum jogelődjét, a Krajnai Tartományi Múzeumot 1821-ben alapította a krajnai tartományi gyűlés – ezzel az intézmény Szlovénia legrégebbi múzeuma. Mai, neoreneszánsz stílusú épületét Viljem Treo tervei alapján 1881 és 1885 között húzták fel.

1921-ben, a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság idején nyerte el a „Nemzeti Múzeum” elnevezést, majd az évtizedek során több önálló intézmény is kivált belőle: 1923-ban a néprajzi gyűjteményből jött létre a Szlovén Néprajzi Múzeum, 1933-ban a képzőművészeti anyag nagy része a Szlovén Nemzeti Galéria alapját képezte, 1944-ben pedig a természettudományi gyűjtemény vált önálló Természettudományi Múzeummá – utóbbi a mai napig ugyanabban az épületben osztozik a Nemzeti Múzeummal. Mai nevét, Szlovén Nemzeti Múzeum, 1997-ben kapta, 2021-ben pedig Kiváló Érdemekért Rend kitüntetésben részesült Borut Pahor akkori köztársasági elnöktől.

Az állandó kiállítás legkülönlegesebb darabja a Divje babe-barlangban talált, négylyukú furulyatöredék, amely a becslések szerint 40 és 60 ezer év közötti korú, egy fiatal barlangi medve combcsontjából készült, és a világ legrégebbi, dallamot megszólaltatni képes hangszereként tartják számon – a lelet „történelmi mérföldkőnek számít globális viszonylatban is”.

A kiállítás első, római kori része 2014-ben nyílt meg Ljubljana elődjének, Emonának megalapítása 2000. évfordulója alkalmából, majd vaskori és középkori tárgyakkal bővült tovább. A legrégebbi leletek a paleolitikumból származnak, bemutatva a vadászó-gyűjtögető törzsek eszközeit csakúgy, mint a későbbi földművelő-állattenyésztő kultúrák tárgyi emlékeit – a neandervölgyi furulya mellett őskori lándzsahegyek, ie. III. századi figurák, Bled környéki bronzkori aranyékszerek és fegyverek is helyet kapnak a tárlaton.