Slavkov

A "három császár csatájaként" ismert nevezetes ütközetben Napóleon legyőzte a számbeli túlerőben lévő egyesült osztrák-orosz seregeket, amelyeket személyesen I. Ferenc osztrák császár és I. Sándor orosz cár vezetett. Az egynapos véres csata, amelyben mintegy 200 ezer katona harcolt, majdnem 40 ezer áldozatot, s húszezer sebesültet követelt. A franciák 30 ezer hadifoglyot ejtettek, akik között több orosz tábornok is volt. A csata után néhány nappal Párizs és Bécs megegyezett és békét kötött.

A csata emlékét ma a Mohyla míru (a "Béke Halma") emlékmű őrzi, amelyet a csatatér közepén, a Pratzen-fennsíkon emeltek – ez volt Európa első olyan emlékműve, amelyet kifejezetten egy csata mindhárom résztvevő nemzete (francia, osztrák, orosz) közös emlékére állítottak. Az emlékműhöz tartozó múzeum a csata részletes lefolyását, fegyverzetét és a korabeli hadviselés eszközeit mutatja be, míg a szomszédos kápolnában a csatában elesettek csontjait őrzik.

Maga Slavkov városa – amelynek régi neve, Austerlitz, örökre összeforrt a csata nevével – egy 17. századi barokk kastéllyal büszkélkedhet, amelyben Napóleon és I. Ferenc osztrák császár 1805 decemberében aláírta a fegyverszünetet. A kastély díszterme és parkja ma is látogatható, és a helyszínen évente rekonstrukciós hadijátékokat is rendeznek a csata évfordulóján, amelyekre Európa-szerte érkeznek napóleoni kori egyenruhás lelkes amatőr hadtörténészek.