Galatasz- Thészeusz sírja

A Galatasz település közelében, a Peloponnészosz keleti részén feltárt mükénéi tholosz-sírok egyikét a hagyomány Thészeusz athéni mitológiai hős nyughelyével azonosítja, és a helyszín az ókori Troizén városának közvetlen szomszédságában helyezkedik el.

A mai Galatasz kikötővárostól mintegy 5–6 kilométerre nyugatra, a Megali Magoula nevű dombon találhatók azok a mükénéi kori tholosz-típusú (méhkas alakú) sírok, amelyeket a hagyomány Thészeusszal, Athén legendás királyával hoz összefüggésbe. A lelőhely az ókori Troizén városának területéhez tartozott, amelyet az antik hagyomány Thészeusz szülőhelyeként tartott számon: a mítosz szerint Aigeus athéni király és Aithré troizéni királylány fia itt született, és innen indult el nagy tettei végrehajtására.

A Megali Magoulán három tholosz-sírt tártak fel, amelyek a mükénéi temetkezési építészet különböző fejlődési fokait képviselik. Az 1. számú sír kivételesen nagy méretű, a mükénéi tholoszok ritka kategóriájába tartozik, és az i.e. II. késő helladikus korszakra (nagyjából i.e. 1500–1400) datálható. A 2. számú sír kisebb méretű (LH II–LH IIIB1), míg a 3. számú sír a legkorábbi, a középső helladikus kor végéről és a késő helladikus IIA elejéről (kb. i.e. 1700–1600) származó leletekkel. A régészeti feltárásokat E. Konsolaki vezette, és az eredmények tudományos közleményekben is megjelentek.

A helyszín azonosítása Thészeusz sírjával az i.sz. 2. századi görög utazónak és geográfusnak, Pauszaniásznak az írásaira vezethető vissza, aki módszeresen felkereste és leírta a mitológiai hősök születési és temetkezési helyeit. Az antik hagyomány szerint Thészeusz halála után száműzetésben, a Szkürosztól (Spetses közelében) távolabb eső Szkürosz szigetén hunyt el; az i.e. 5. században az athéni hadvezér, Kimón a delphi jósdától kapott utasítás nyomán felkutatta és Athénba szállíttatta a hősnek tulajdonított csontokat, ahol azokat méltó síremlékben helyezték el. A troizéni–galatasi hagyomány tehát egy korábbi, peloponnészoszi temetkezési helyre vonatkozik, amelyet a mítosz Thészeusz eredeti nyughelyeként őrzött meg.

Az ókori Troizén klasszikus kori maradványait – köztük a Hippolütosz-szentélyt, az Aszklépiont és egy oltárt – 1941-ben Gabriel Welter német régész tárta fel és dokumentálta. A leletek nagy részét a Porosz és az athéni múzeumokban őrzik. A galatasi tholosz-sírok szabadtéri régészeti lelőhelyként látogathatók.

Theszeuszt a legenda szerint Ariadné királylány segítségével megölte a félig bika - félig ember Minotauroszt a krétai labirintusban, s ezzel megszabadította Athént attól, hogy évente hét fiút és hét leányt áldozzon Mínosz krétai királynak.