» Magyarország

» Magyarország » Budapest


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

A budapestiek Tabán néven emlegetik azt a napfényes budai területet, amelyet a Gellérthegy, a budai Várhegy és a Naphegy szegélyez.


Tabán története

Mivel egykoron itt haladt át az észak-déli kereskedelmi és hadiút, a hegyoldalak védelmet nyújtottak, és a Duna közelsége miatt a területet ősidők óta lakják. A Tabán elnevezés a török Debágháné (Tímár-telep) magyaros alakja, a terület ugyanis a török hódoltság idején sem néptelenedett el, az itteni a hőforrásokra ekkor épült a Rác fürdő és a Rudas fürdő. Az elűzött és elmenekült magyarok helyére szerbek és németek települtek, innen a Rácváros név. A 18. században ez volt Buda legsűrűbben lakott része, a sűrűn beépített utcákban többnyire engedély és építési terv nélkül felhúzott, igénytelen viskók sorakoztak, de az itteni kiskocsmákba szívesen jártak át Pestről is, itt találkoztak a művészek, randevúztak a szerelmespárok.

1810. szeptember 5-én tűzvész döntötte romba a Tabánt. A tűzvészek, árvizek és a török ostrom után újraépült Tabán történetének legsúlyosabb katasztrófája 1810. szeptember 5-én történt. Schuller János kádármester inasa délben hordódongákat égetett az udvaron, egy kipattanó szikra meggyújtotta a háztető zsindelyét. A szél belekapott a lángokba, percek alatt leégett a szomszédos épületek tetőszerkezete is.

Az oltást nehezítette, hogy a szárazság miatt a kutakban alig volt víz, helyenként a pincékből előhozott borral próbálták oltani a tüzet. Fél óra elteltével már négy helyen égett a Tabán, a lángok a Vízivárost és a Krisztinavárost is fenyegették.
Lángokban állt a hajóhíd budai vége is, így a pesti polgárok sem tudtak segíteni, sőt a lehorgonyzott szénáshajók is lángra kaptak, többet el kellett süllyeszteni. A tűzvészt végül éjfél után a hadsereg fékezte meg, házak lerombolásával állva útját a tűznek, de még napokkal később is fel-fellobbantak a lángok.

Az áldozatok számát ötvenre tették, voltak köztük idősek is, gyerekek is. A tűzben csaknem ezer, többségében fából épült ház semmisült meg, az anyagi kárt 6 millió forintra, hatalmas összegre becsülték. A károsultak részére országos gyűjtés indult, és városi tanácsot állítottak föl, amely igyekezett szabályozni az építkezéseket. Ennek ellenére a városrész hamarosan ugyanolyan zsúfolt és rendezetlen képet mutatott, mint a tűzvész előtt. A Tabán a Lánchíd megépülte után veszített jelentőségéből, az árvizek és városképi megfontolások miatt egyre többen siettették lebontását. Először a legigénytelenebb házakból álló kelenföldi sort bontották le, később a Duna-parton megépült a Várkert Bazár és a Kioszk. 

A festői városnegyed nagy részét végül 1932-33-ban bontották le.

Sport- és szabadidőpark

2020 nyarán megújult a két játszótér, a sportpálya, a park régi fitneszpályája, valamint a pályák környezete.

Tartomány:Budapest
Cím:Tabán
GPS: 47° 29′ 27.21624″, 19° 2′ 33.50184″

Még nem érkezett hozzászólás!

Régióválasztó

arrow_upward