» Magyarország

» Magyarország » Borsod-Abaúj-Zemplén


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

1590. július 20-án fejezték be Vizsolyon a Károli Gáspár által fordított Biblia nyomtatását, a 16. századi magyar nyelv páratlan dokumentumát. Egy példányát a vizsolyi templomban őrzik.


A Bibliát először a 15. században, a huszita felkelés idején fordították magyarra - Pécsi Tamás kamonci oltáros pap és Újlaki Bálint mester belcsényi plébános 1416 körül kezdhették meg és 1441 előtt fejezhették be, de nem jelent meg nyomtatásban és csak korai másolatai maradtak fenn.

Az első nyomdába került fordítás Komjáthy Benedek Az Szent Pál levelei magyar nyelven című munkája volt 1533-ban, ezt követte Pesti Gábor: Új Testamentum magyar nyelven (valójában csak a négy evangélium) 1536-ban, majd Sylvester János Újtestamentuma 1541-ben (az első teljes Újszövetség fordítás), majd Heltai Gáspár kísérelte meg 1551 és 1565 között a teljes kiadást.

Károli (Károlyi) Gáspár tudós reformátor wittenbergi és svájci tanulmányok után 1563-ban lett a gönci gyülekezet lelkipásztora. Az apokrif leveleket is tartalmazó teljes Biblia fordításának 1586-ban látott hozzá Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem és Dobó István erdélyi vajda támogatásával. Ekkorra már a pestisjárványok miatt elvesztette feleségét és gyermekeit. Munkatársai ismeretlenek, az eltérő nyelvezetből arra lehet következtetni, hogy hárman lehettek és az Ószövetség fordításában segítettek. Az Újszövetséget maga Károli fordította, elsősorban a latin Vulgatából, de vélhetőleg felhasználta a korábban készült részleges magyar bibliafordításokat is. Károli egy személyben gondozója, szerkesztője, sajtó alá rendezője és kiadója is volt a Bibliának, lapszéli jegyzeteket írt a szövegekhez és a fejezetek elé tartalmi összefoglalót készített.

A nyomtatást Mantskovit Bálint műhelye Németalföldről kapott új betűkkel végezte, a papírt Lengyelországból hozták. A nyomtatás 1589. február 18-án kezdődött - ekkor még nem végeztek a fordítással, a frissen elkészült részeket futár vitte Göncről Vizsolyba. A nagy munka négy és félmillió betű kiszedése után, 1590. július 20-án fejeződött be (a főcímlapon a megjelenés ideje 1590. január 10.), a 2412 oldalas, mintegy hat kilogramm súlyú könyv három kötetben, nyolcszáz példányban jelent meg.

Az eredeti kiadásból 57 példány maradt fenn, közülük 24 külföldön van. mindössze három teljes példány található hazai közgyűjteményben. Egyet a vizsolyi templomban őriznek, ez sokáig kézbe vehető volt, miután azonban egyre több lap hiányzott belőle, üvegtárlóba került.

A Vizsolyi Biblia hasonmás kiadása 1981-ben 28 ezer példányban jelent meg, s a borsos ár ellenére újra kellett nyomni. 2002. február 10-én a vizsolyi templomból ellopták az ott őrzött példányt, amelyet végül Komáromban találtak meg, így visszakerült eredeti helyére.

A Vizsolyi Biblia nemcsak a magyar reformáció megerősödését és a könyvnyomtatás meghonosodását, hanem az irodalmi magyar nyelv tökéletesedését is jelentette. Károli fordítását kisebb változtatásokkal közel háromszáz kiadásban nyomtatták újra. Hatása a magyar irodalmi nyelv alakulására szinte felmérhetetlen, ma is a legnépszerűbb bibliafordítás magyar területen, javított kiadásaival együtt ez a legtöbbször megjelent magyar könyv.

A Bibliát őrző Árpád kori templom több lépcsőben épült. A szentély a 12. és 13. században román stílusban, a hajó rész a 14. és 15. században gótikus stílusban, a torony pedig az 1300-as évek végén.
 
A gótikus stílusban épült vastag falak és a templom körül húzódó erőd fal a századok során, sokszor nyújtott menedéket, a helyi lakosoknak mind a tatárok, törökök hadai elől, de még az 1848-as forradalom idején is.  A templom belső falán látható 12. és 14. századi freskók, Bibliai történeteket, és a magyar történelemből is ismert eseményeket ábrázolnak. Ilyen például Szent László egyik hőstette, mely a templom északi falán látható. A Vizsolyi Biblia mellett még egy egyedülálló Biblia kiállítással is találkozhatnak a turisták. 
 
E kiállítás a Vizsolyi Biblia után megjelent  kiadásokat tartalmazza, az 1600-as, 1700-as, és 1800-as évekből. A kiállítás 2013-ban még bővült egy gyülekezettörténeti gyűjteménnyel is, amely a Vizsolyi Református közösség évszázados múltjába enged betekintést. Itt találhatók az 1700-as és 1800-as évekből pecsétnyomók, jegyzőkönyvek, majd a későbbi korokból, 1940-ből emlékérmek, és egy bekeretezett ezüst metszet is. Ez a metszet a templomot ábrázolja, egy olyan felirattal, ami azt hirdeti, hogy a templom alatt volt a nyomda, amelyben a Bibliát nyomtatták.
 
A látogatók a templomban találkozhatnak még egy korhű 16. századi nyomdagéppel is. Ezen a nyomdagépen ingyen kipróbálhatják a korabeli Vizsolyi Biblia nyomtatását. Egy klisé segítségével kinyomtathatják maguknak a Vizsolyi Biblia első oldalát emlékül.
Tartomány:Borsod-Abaúj-Zemplén
Cím:Vizsoly
GPS: 48° 23′ 6.1764″, 21° 13′ 0.99084″

Még nem érkezett hozzászólás!

Régióválasztó

arrow_upward