Man-szigetek

Genetikai vizsgálatokkal kutatják a vikingek leszármazottait a Skócia és Észak-Írország között lévő Man szigetén.

Man őslakói a kelták (gaelek) voltak. A norvég vikingek a VIII. században alapították első településüket az 572 négyzetkilométeres szigeten.

A IX. századtól a Man-szigetet és a Hebridákat közös birtokként uralták. A szigetvilág urai előbb a dublini viking királyok, majd az Orkney-szigeteken székelő viking királyok hűbéresei voltak.

A Leicesteri Egyetem genetikusai által végzett kutatás során az apai ágon öröklődő Y-kromoszómát vizsgálták. A programban mindazon férfiak vehettek részt, akiknek már a nagyapja is a szigeten született, s a legelterjedtebb mani családneveket viselik. 

A sziget saját parlamentje, a Tynwald i. sz. 979 körül alapult a vikingek idejében, és a mai napig működik – ezzel a világ legrégebbi, folyamatosan fennálló törvényhozó testülete. A Man-szigetek jogilag koronafüggőség: sem az Egyesült Királyságnak, sem az Európai Uniónak nem tagja, saját törvényekkel, adórendszerrel és postabélyeggel rendelkezik, miközben védelmi és külügyi képviseletét az Egyesült Királyság látja el.

A sziget nemzetközi hírnevét leginkább az 1907 óta megrendezett TT (Tourist Trophy) motorkerékpár-versenynek köszönheti, amelyet a szigeti közutakon, lezárt szakaszokon rendeznek meg – a mai, közel 60 kilométeres Snaefell Mountain Course a világ egyik leghíresebb és legveszélyesebb versenypályája, amelyet sokan minden idők legnagyobb motorsport-eseményének tartanak. A sziget adómentes státusza miatt is ismert offshore pénzügyi központ, ugyanakkor a Man-macska (a szinte teljesen farok nélküli macskafajta) és a saját nyelv, a manx gael is a helyi identitás fontos elemei.