» Olaszország » Campania » Amalfi-part
A Nápolyi-öbölben fekvő sziget, ahol állandóan kevesebb mint 15 000 ember él, Olaszország egyik leglátogatottabb helye.
Homérosz "a kenyérevők szigetének" nevezte Caprit, amely az ókorban mindenekelőtt Tiberius császár orgiáiról híresült el. Később sokan a "szerelem szigetének" is nevezték festői, romantikus környezete miatt.
Capri volt a Római Birodalom szíve tíz éven át, Kr.u. 27 és 37 között, itt tartózkodott ugyanis állandó jelleggel uralkodása idején Tibérius, aki igen kedvelte kellemes éghajlatát, de a merénylőktől rettegő császárt vonzotta a sziget magánya is.
A császár tizenkét villája között "ingázott" a szigeten, mind közül a Villa Jovis (Jupiter-villa) volt a legpompázatosabb, amelyet 300 méterre a tenger fölött építettek, s ahonnan rá lehetett látni a Vezúvra. A Villa Jovisból vetették a mélységbe azokat, akik magukra vonták a császár haragját. A 7000 négyzetméteres villáról említést tesz Tacitus római történetíró, Suetonius életrajzíró szerint pedig itt rendezte vad orgiáit Tiberius.
Capri leghíresebb látnivalója a Grotta Azzurra, vagyis a Kék Barlang. A Kék Barlang a sziget számtalan barlangja közül a legnevezetesebb, az 1. században Tiberius császár (Kr.e. 42 - Kr.u. 37) "úszómedencéjeként" szolgált, aki meztelen fiúk és lányok társaságában szeretett fürdőzni a barlang vizében.
A kutatók szerint a barlang igen pompázatos lehetett: 1964-ben fedeztek fel a régészek három antik szobrot, amelyek a tengerfenéken hevertek. Az egyik Neptunus, a rómaiak tengeri istenét ábrázolta, míg a másik kettő a görög Tritónt, a tenger trombitását. A félig ember, félig hal alakú Tritón Poszeidón görög tengeristen és Amphitrité, a tenger királynőjének fia volt. Tritón szülei víz alatti palotájában élt, s szigonnyal és kagylótrombitával a kezében járta a tengert. A kagylótrombita hangjára, ha erősen belefújt, heves viharok söpörtek végig a tengeren, de tompa zúgásától a legpusztítóbb vihar is elcsitult, ha gazdája úgy akarta.
A megtalált szobrok alátámasztották az idősebb Plinius (Kr.u.23-79) római író, polihisztor állításait, aki szerint a tengeri barlangot kagylótrombitán játszó Tritón-szobrok "népesítették" be. Feltehetően a Neptunus vezette Tritón-sereg a barlang sziklafalai mentén sorakozott fel, a szobrok térdig a vízben álltak.
A híres barlangba nem süt be a Nap, napfény csak az azúrkék tenger közvetítésével jut be, ez adja a barlang kékes árnyalatát.
A barlangba a kikötőből induló kis csónakok szállítják a turistákat. Mivel bent elég szűkös a hely, egyszerre csak néhány csónak fér el. A turistákat este hatig viszik ki a barlanghoz, utána bárki beúszhat és a tömeget elkerülve is megnézheti ezt a természeti csodát.
A sziget szimbóluma a Faraglioni sziklák, amelyek a tengerből 100 m-re kimagasodva őrzik a szigetet. A sziklák melletti partszakaszon található Capri egyik legszebb strandja.
Capri már évezredekkel ezelőtt is elegáns nyaralóhelynek számított. A feltárt római villák maradványainak egész sora bizonyítja, hogy egykor a legelőkelőbbek pihentek itt. Tiberius uralkodása idején Capri volt a Római Birodalom központja. 12 villát építtetett a szigeten, ezek közül Villa Jovis ma Olaszország egyik legjobb állapotban fennmaradt római kori villája.
Caprin ma is kedvelt a "celebek" körében, nem nehéz összefutni világsztárokkal, művészekkel, írókkal és híres emberekkel.
A szigeten két város található: Capri, a központi település és a kevésbé frekventált, csaknem 300 m-rel a tenger fölé emelkedő Anacapri.
A sétálóutcákból álló Capri városában fényűző, négy-ötcsillagos szállodák, luxusüzletek és hatalmas turistaforgalom fogadja az érkezőket. Ez a sziget elegánsabb és drágább része.
Villa Jovis. A történelmi látnivalók közül a már említett Villa Jovis kihagyhatatlan. A Tiberius császár által építtetett 12 villa közül ez a Jupiternek szentelt épület a legszebb, valódi királyi palota volt. A sziget második legmagasabb pontján épült, a kilátás innen lélegzetelállító. Tiberius kedvenc házához Capri belvárosából kényelmesen nagyjából háromnegyed óra alatt juthatunk fel.
Villa San Michele. A császár villája állt egykor ott is, ahol ma a Villa San Michele található. Építtetője egy svéd orvos, Axel Munthe, aki olyan házat álmodott magának, ami nyitott a tenger hangjai, a szél és a napfény előtt. A 1920-as években épült villa berendezésében a helyi és a svéd stílusú bútorok keverednek egymással. Az ókortól a huszadik századig számos műalkotás látható benne. A kertből nyíló páratlan kilátás miatt is érdemes megváltani a kissé borsos, 6 eurós belépőt.
"Casa come me". A villát 1938 és 1940 között az excentrikus olasz író, Curzio Malaparte magának építette. Malaparte, eredeti nevén Kurt Suckert (1898-1957), A bőr és a Kaputt szerzője, akit barátai "ősitáliainak", ellenségei pedig "dandynek" és "hivatásos bajkeverőnek" neveztek, a római császárok krónikásának, Suetoniusnak nyomdokain járva építtette fel villáját a szigetnek azon a nehezen megközelíthető partszakaszán, ahol annak idején Tiberius palotája, a Villa Jovis állott. Az író akkor szeretett bele a szigetbe, amikor 1936-ban meglátogatta barátját, Axel Munthe svéd orvos-írót, aki a szigeten telepedett le az önéletrajzi regényében is megírt Villa San Michelében. Ekkor támadt Malaparténak az az ötlete, hogy olyan háza legyen Caprin, amely "olyan, mint ő". Ez is lett a neve: "Casa come me" (A ház, mint én). A különleges tervvel a kor egyik legnevesebb olasz építészét, Adalberto Liberát bízta meg (ő volt az alkotója többek között a római EUR-negyed kongresszusi palotájának), de ő maga készítette el a tervrajzokat, hogy megvalósíthassa álmát: egyetlen, megismételhetetlen, szabad építménybe egyesítse az absztrakciót és az érzékiséget. A paralellepipedon alakzatú, vérvörös falú épület tetejét egy lépcsős piramisra emlékeztető oldal töri meg, és formáival, színével egyaránt beleillik a sziklafal fehérségébe és Salernói-öböl különleges tengerkékjébe.
Malaparte, aki pályafutása során mindenkit magára haragított: fasisztákat, kommunistákat és katolikusokat egyaránt, nem tagadta meg önmagát akkor sem, amikor nem sokkal halála előtt a Mao Ce-tung vezette Kínai Népköztársaságra hagyta villáját. A Pekingben tudósítóként eltöltött évekért hálából jutott erre a döntésre. Családja azonban megtámadta a végrendeletet. A ház végül üresen maradt, de 1963-ban bevonult a filmtörténetbe, mert itt forgatta Jean-Luc Godard A megvetés című filmjét Alberto Moravia regénye nyomán. A filmben Brigitte Bardot, Michel Piccoli és Jack Palance mellett a legendás német filmrendező, Fritz Lang szerepelt, önmagát alakítva, az a Lang, akinek pályája legalább annyira ellentmondásos volt, mint Malapartéé. A villát végül az 1980-as években renoválták, a Ronchi építészeti alapítvány vette gondozásába. Malaparte életművének e része azonban zárva marad a nagyközönség előtt.
Megközelítés: Sikló indul közvetlenül a Marina Grande kikötőből indul Capri városába. A menetjegy ára 2,20 €, amelyet előre meg kell vásárolni a pénztárban. Az út összesen négy percig tart, ezért ez a leggyorsabb és legkényelmesebb módja eljutni Capri városába. Nyáron non-stop közlekedik megállás nélkül, de ha hosszú lenne a sor, több személy esetén megéri taxiba ülni (fix áras) vagy esetleg lefelé gyalogolni. A sikló kora reggeltől este 10-ig közlekedik
Anacapri egy magas fennsíkon terül el. A két várost összekapcsoló utat csak a 19. században építették meg, egészen addig a településeket csak egy végeláthatatlan lépcsősor, a Scala Fenician kötötte össze. A sziklafalba vájt 800 lépcsőfok Anacapriból a sziget fő kikötőjéhez, a Marina Grande-hoz vezet. A város fehérre meszelt házacskái festői utcákat szegélyeznek. A szállás itt jóval megfizethetőbb és a boltok is olcsóbbak, mint lent, Capriban.
Míg Capri egy a pazar üdülőparadicsom, addig Anacapri egy falusias, sokkal békésebb és nyugodtabb település.
A Barbarossa-kastély a bizánci időkből megmaradt erőd a sziklák tetején, Anacapri közelében. A vár magja maradt meg legjobb állapotban, a romok nagy részét ma már bozót nővi körbe.
Capri legmagasabb pontja a Monte Solero, melynek csaknem 589 m-es csúcsára az Anacapriból induló libegővel negyedóra alatt juthatunk fel.
A 12 perces út alatt csodálatos kilátás nyílik Anacapri gyönyörű történelmi központjára.
A felvonó a Piazza Vittoria-ról indul. Egy irányú jegy 9 €, retúr 12 €.
A Via Krupp kanyargós útja a San Giacomo középkori kolostort és Augustus kertjét köti össze a sziget kisebb kikötőjével, a Marina Piccolával. A német gyáros, Friedrich Alfred Krupp megbízásából építették 1900-1902 között ezt a 100 m-es szintkülönbséget áthidaló, szerpentines gyalogutat, melyet 1976-ben lezártak a látogatók elől a gyakori sziklaomlások miatt. 2009-ben újra megnyitották a turisták előtt.
2019-től 500 euró megfizetésére kötelezik azt, aki ilyen műanyag termékkel mutatkozik. A Nápolyi-öbölben fekvő szigetet imádják a turisták, nem utolsósorban a ragyogó napsütés és a káprázatos, türkizkék víz miatt, nem csoda, ha a helyiek nem szeretnék, ha a látványt szívószálak, palackok és műanyag evőeszközök rondítanák el.
A megszorításoknak ezzel még nincs vége. A helyi boltosoknak is fel kell számolni műanyag készleteiket, azaz náluk sem lehet majd egyszer használatos műanyag holmikat kapni.
Capri önkormányzata rendeletet adott ki, amely megtiltja a dohányzást a népszerű sziget strandjain. Az új rendelet célja, hogy Capri "füstmentes úticéllá" váljon.
És bár a dohányzási tilalom csak a sziget partjaira vonatkozik majd, a rendelet megtiltja a dohánytermékek eldobálását bárhol az önkormányzat területén, beleértve a földet, a csatornába vagy a vízbe való dobálást is.
Mindazonáltal a strandokon lesz néhány speciálisan kijelölt terület, ahol a dohányosok kedvtelésüknek hódolhatnak.
Capri önkormányzatának törekvéseit a legújabb tanulmányok alátámasztják:
a napernyők alatti cigarettafüst okozta légszennyezés meghaladhatja a nagy autóforgalmú területeken tapasztalható légszennyezést.
A probléma a nyári napokon súlyosbodik, amikor a strandokon több a gyermekes család és a terhes nő tartózkodik.
A szabálysértők 25 és 500 euró közötti összeget kockáztatnak, a szabálysértés súlyosságától függően.
Ugyanazon a napon, amikor a dohányellenes rendeletet elfogadták, egy másik rendeletet is elfogadtak.
A kutyatulajdonosok kötelesek pórázon tartani kedvencüket, és ha sétálni mennek. A zsúfolt területeken a kutyáknak szájkosarat is kell viselniük.
Október végéig a látogatóknak 5 eurós belépődíjat kell fizetniük. A belépőjegy árát a látogatáshoz szükséges hajóúttal együtt számítják fel.
A dél-olaszországi Nápolyi-öbölben fekvő, alig 13 ezer lakosú szigetre, Caprira naponta mintegy 16 ezer turista látogat el a főszezonban. A látogatók áradatának lassítása miatt 5 eurós belépősíjat kell kifizetni.
A belépődíjtól a sziget négymillió eurós többletbevételt remél, és arra ösztönöz, hogy a főszezonon kívül is többen látogassanak el Caprira.
|
Értékeld te is!