Szepesi vár

Közép-Európa legnagyobb, teljes épségben fennmaradt középkori -XII. századi - erődje.

A négyhektáros területen fekvő szepesi vár Közép-Európa egyik legnagyobb várkomplexuma. A közeli Szepesváralját a szlovákiai Vatikánként is emlegetik.

Közép-Európa legnagyobb, teljes épségben fennmaradt középkori – XII. századi – erődje. A négyhektáros területen fekvő szepesi vár Közép-Európa egyik legnagyobb várkomplexuma. A közeli Szepesváralját a szlovákiai Vatikánként is emlegetik. 1993-tól az UNESCO Világörökség része.

A vár első okleveles említése 1120-ból származik, eredetileg határerődként épült a Magyar Királyság északi peremén, majd évszázadokon át a Szepesi Ispánság székhelyeként szolgált. A tatárjárás fenyegetése miatt a 13. század elején román stílusban, kőből építették újjá, két palotával és egy háromhajós bazilikával bővítve. A 15. század második felében Szapolyai István vette birtokába, aki nagyszabású gótikus átépítést hajtott végre: palotát, lovagtermet és Szent Erzsébet-kápolnát emeltetett – ekkor élte a vár fénykorát, előkelő udvari élet színhelyeként.

A Habsburgok a Szapolyaiaktól elkobzott várat a Thurzó családnak adományozták, akik reneszánsz stílusban építették tovább (1531–1635). Utolsó birtokosai, a Csáky család (1638–1945) a 18. században kényelmetlennek találták a várat, ezért a közeli Hodkovcére költöztek – 1780-ban tűzvész pusztította el az akkor már lakatlan épületet, amely azóta romosan áll. A vár 1961-ben nemzeti kulturális emlékké, majd 1993-ban a Szepesi Kapitalanhoz, Szepesváraljához és Zsegrához tartozó együttessel közösen UNESCO világörökségi helyszínné nyilvánították. A rekonstrukciós munkálatok 1969 óta folyamatosan zajlanak, és ma a Szepesi Múzeum ad otthont a vár egy részében – festői látványa miatt olyan filmek forgatási helyszínéül is szolgált, mint a Sárkányszív (1996) vagy Az utolsó légió.