» Olaszország

» Olaszország » Vatikán » Vatikán


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

Néhány érdekes adat a pápákról és a pápaságról.

1. A pápa a római és a görög katolikus egyház feje. A szó a görög "pappasz" és a latin "papa" szóból ered, jelentése "atya". A címet első alkalommal Sziriciusz pápa használta 398-ban, a 7. századtól már csak a mindenkori római püspököt illeti meg. A pápa teljes, de ritkán használt címe Róma püspöke, Jézus Krisztus földi helytartója, Szent Péter apostolfejedelem utóda, az egyetemes Egyház legfőbb papja, Nyugat pátriárkája, Itália prímása, a római egyháztartomány érseke és metropolitája, Vatikánváros államfője és Isten szolgáinak szolgája. A pápai főhatalom (primátus) tartalma: a pápáé a legfőbb törvényhozói, tanítói, bírói és kormányzati hatalom az egyházban. A katolikus egyház egyetemességének és egységének letéteményese a pápa.

2. Az egyházi előírások szerint a pápa halála után 15 nappal meg kell kezdődnie az új pápa megválasztására hivatott konklávé ülésének.

3. Miért Péter az első pápa? Jézus Krisztus apostolokat (magyarul küldötteket) választott ki és hívott meg. Az apostolok utódai a püspökök, a pápa a püspökök között az első - elsőséggel (primátussal) rendelkezik. Róma püspöke Szent Péter utóda abban az értelemben, hogy az egyházban ugyanazt a tisztséget gyakorolja, amelyet az apostolok között Péter apostol. A katolikus tanítás szerint Krisztus kezdettől fogva monarchikus szervezetet adott az egyháznak: egy embernek, Szent Péternek adta benne a főhatalmat, kifejezetten azért, hogy ezáltal az egyház egységes és erős legyen. "Te Péter vagy, erre a sziklára építem egyházamat" - mondta Krisztus Simonnak, azaz Péternek. (Máté 16, 18-19.) (A Péter görögül kősziklát jelent). Róma lett az egyház szíve, vagyis a római püspöknek lett elsősége az egész egyházon belül.

4. Mi a pápa csalatkozhatatlansága? A pápai egyeduralom velejárója a pápai tévedhetetlenség vagy más szóval csalatkozhatatlanság. A pápa csalatkozhatatlansága hittétel, amely szerint Péter apostol és utódai az isteni gondoskodás folytán tévedhetetlenek akkor, amikor valamely hittani kérdésben ünnepélyesen és apostoli teljhatalmukra hivatkozva ("ex cathedra") tanítanak. A pápai csalatkozhatatlanságot dogmaként mondta ki az I. Vatikáni Zsinat (1869-1870).

5. Hány pápa volt? A történészek között ma sincs teljes egyetértés abban, hogy hányan követték egymást Szent Péter székében az elmúlt közel kétezer évben, az Annuario Pontificio pápai évkönyv 264 pápáról tud. (Egyes pápalisták 263, mások 265 pápát tartanak számon.)

6. Ki volt a legöregebb és a legifjabb pápa? A leghosszabb ideig, 34 (avagy 37) évig Szent Péter volt Róma
püspöke. A most meghalt II. János Pál (26 év, 5 hónap, 17 nap, összesen 9665 nap) a harmadik leghosszabb ideig uralkodó pápa IX. Piusz (31 év, 7 hónap és 23 nap, összesen 11560 nap) mögött. A legrövidebb ideig, négy napig 752-ben II. István ült Szent Péter trónján, aki még beiktatása előtt meghalt. Őt évszázadokig nem is szerepeltették a pápák jegyzékében, de aztán visszakerült, zavart okozva a hasonló nevű pápák számozásában. VII. Orbán pápa 1590-ben 13 napig uralkodott, és még megkoronázása előtt meghalt. A modern idők legrövidebb ideig kormányzó pápája I. János Pál volt, aki 1978-ban a megválasztása utáni 33. napon hunyt el.

A legfiatalabb korban, legfeljebb húszévesen (a források többsége szerint 12 évesen) IX. Benedek pápát választották meg 1032-ben. A legöregebb - 85 éves - III. Celesztin pápa volt 1131-es megválasztásakor, de még hét évig ült Szent Péter trónján.

7. Hogy hívják a pápát? A pápa nevét megválasztása után veszi fel. A bíboros diakónus megkérdezi a jelöltet, hogy elfogadja-e a választást. Amennyiben ő az Accepto (elfogadom) szóval felel, uralkodása azonnal (és nem néhány nappal későbbi beiktatásától) megkezdődik. Ezután a diakónus azt kérdezi, miként szólítsák, az új pápa pedig bejelenti a magának választott nevet. 533-ban történt először, hogy a pápa nevét megváltoztatta, a szokás 955 óta vált hagyománnyá. A nevekben semmilyen rendszer nincs, a választás általában a közvetlen előd, pártfogó vagy politikai példakép alapján történik. A jelöltnek ezután odahozzák a pápai ruhát, felveszi a palliumot, és a bíborosok kézcsókra járulnak elébe.

8. Milyen a pápa viselete? A pápa rendes napi ruhája finom gyapotból készült fehér reverenda, esetleg visszahajtott ujjakkal; fehér kolláré (gallér), fehér selyem pileolus (kis kerek, nem liturgikus jellegű fejfedő), fehér selyem cingulus (deréköv), melyet hímzett vagy ráfestett pápai címer díszít az aranybojtokkal. A reverendát az udvari szabó készíti el, az övet és a szandálokat (papucsot) rendszerint ajándékba kapja előkelő családoktól vagy a szerzetesrendektől. A szandál bíborselyemből vagy piros bársonyból van, aranyhímzéssel, rajta a görögkereszt. A pápa a reverenda fölött hordja a piros mozzettát, a télen hermelinszegélyes piros bársony, nyáron szegély nélküli, könnyű selyem vállgallért. (Ünnepélyes alkalmakkor a mozzettát és a széles piros stólát a karing fölé veszi fel.) Lakásán kívül, pl. sétán hosszú fehér kabátot vagy skarlátszínű köpenyt, aranybojtokkal díszített vörös kalapot visel.

9. Melyek a pápa hatalom jelképei? A pápaság legfontosabb jelvénye a pallium, amelyet a pápa mindig használ, megválasztásakor terítik a vállára, és ettől kezdve már pápa. A pallium fehér gyapjúból készült, hat fekete kereszttel átszőtt apostoli jelkép, ami - anyagánál fogva - az ősi pásztori foglalkozásra emlékeztet. Az új halászgyűrűt Róma városa ajándékozza az új pápának, ennek kövét a XIII. századtól a pápák pecsétként is használták. Az egyenes pásztorbot püspökségének jelképe (a többi püspök csak görbe pásztori botot használhat), a halászgyűrű az egyházzal való egységének szimbóluma. A hármas korona, a tiara - amiből minden koronázásra új készül - fejedelemségének mutatója. A pápaság jelképe a pápai címer is, a hármas korona a keresztbe tett, vörös szalaggal összekötött arany és ezüst színű kulcsokkal.

10. Számok a pápaságról. Az eddigi 264 pápa nemzetiségi megoszlása: 205 olasz és 57 más nemzetiségű. Közülük 19 francia, 14 görög, 8 szíriai, 5 német, 3 afrikai, 2 spanyol, 1 osztrák, 1 palesztinai, 1 angol, 1 holland és 1 lengyel.

A legtöbbször előforduló pápanév a János 23-szor, ezt 16 Gergely, 15 Benedek, 14 Kelemen, 13 Leo és 12 Pius követi. Két neve két pápának, I. és II. János Pálnak volt.

Eddig 81 pápát avattak szentté, 7-et boldoggá. A második évezred 124 pápája közül csak 5-öt kanonizáltak.

11. Kik az ellenpápák? A kánon szerint megválasztott pápával szemben választott pápákat tekintik ellenpápának. Összesen 39 ellenpápáról tudunk, az elsőt 217-ben választották Hippolütosz személyében, az utolsó Amade savoyai herceg volt, V. Félix néven (1439-49). Az ellenpápák zavarólag hatnak a pápai névsor megállapításánál.

12. Ki lehet pápa? Pápává választható elvileg minden katolikus vallású, nőtlen férfi. Az egyházi törvények megszorítást nem tartalmaznak, egyedül a simonia miatt elítéltek, a hitszakadárok és azok vannak kizárva, akik önmagukra szavaznak. A gyakorlatban hosszú ideje csak bíborost választanak meg. (A legenda szerint 855-ben VIII. János néven egy nőt választottak volna pápává, aki két évig töltötte be a hivatalt, de aztán egy körmenet során gyermeket szült és a tömeg agyonverte. Johanna nőpápa történetét a tudósok egyértelműen elvetik, de a mese ma is újra és újra felbukkan. Az igazi VIII. János 872-től tíz évig uralkodott és arról nevezetes, hogy ő volt az első meggyilkolt pápa.)

13. Malakiás jóslatai. Érdekesek a Malakiás XII. századi szent ír érsek és szerzetes nevéhez fűzött, a pápákról szóló jövendölések (Prophetia de Romanis Pontificibus). A kétes hiteleségű irat 111 rövid mondásban jellemzi
a leendő pápákat 1143-tól a világ végéig. Vélhetőleg az 1590. évi konklávé alatt készült egy pápajelölt érdekében. Több esetben csakugyan találónak bizonyult, egyes kutatók szerint a jóslatok 90 százaléka valóra vált. II. János Pál mint "De labore solis" szerepel (a napfogyatkozásból - Karol Wojtyla egy napfogyatkozás idején született). Az új pápáról csak annyit ír, hogy az "Gloria olivae" azaz az olajfa dicsősége. A jóslat szerint ezután már csak egy pápa, Petrus Romanus következik (ami már csak azért is furcsa, mert íratlan szabály szerint az első pápa nevét egyetlen utóda sem veszi fel). A jóslat egyetlen hosszabb szövege így szól: "A Szent Római Egyház utolsó üldöztetése idején Római Péter ül a trónon, aki számos megpróbáltatás közepette táplálja a nyájat, s mikor ez is elmúlik, a Hét Domb Városa mindenkorra elpusztul, s a szörnyű Bíró ítéletet mond az embereken."

14. Az internet világához a pápák között elsőként II. János Pál csatlakozott: a Vatikán hivatalos honlapját 1995 karácsonyán nyitották meg. Akkor 300 ezren léptek be rá az egész világból. II. János Pál először 2001 novemberében klikkelt, amikor interneten küldte el üzenetét az ausztráliai püspöki szinódusra. Ferenc pápa hivatalos kilenc nyelvű Twitter-fiókját ma több mint 47 millióan követik. A Click To Pray (klikkelés imádkozáshoz) hat nyelvű honlapon, amely letölthető okostelefonra is,  Ferenc pápa minden hónapban megjelöli, milyen imára kéri meg a hívőket, és az alkalmazást használók is imatémát javasolhatnak egyenesen az egyházfő profilján. 

Tartomány:Vatikán
GPS: 41° 54′ 26.44704″, 12° 27′ 21.1734″

Még nem érkezett hozzászólás!

Régióválasztó