Velem

Szent Vid-kápolna

A Szent Vid-hegy valószínűleg az Árpád-korban is erődített hely volt. Azonban a vár első írásos említése csak a 13. századból való, Castrum Viti néven. Ekkor a faluval együtt a Németújváriak birtoka volt. A későbbiek során elfoglalta Frigyes császár, akitől Mátyás király vette vissza a 15. század második felében. Jurisich Miklós 1532-ben még a Szent Vid kapitánya címet viselte, de a vár ekkor már valószínűleg romokban volt.

A Szent Vid-hegyen (568 m) található Szent Vid-templomot az egykori vár sarokbástyájára építették a 17. század végén. Az egykori vár sarokbástyájára építette 1713-ban Hilerian szerzetes a remetelakot és kápolnát.

A 18. századtól a környékbeliek búcsújáró helye. Mai alakját az 1859-es átépítésnél alakították ki.

Szentkút-forrás

A velemi Szentkút-forrásnál 2000 éves római kori vízvezetékre bukkantak, amely az ivóvizet szállította Savariába, a mai Szombathelyre. A falu vízellátását ma is ezekre a forrásokra épített törpevízművek biztosítják.

Velemi Gesztenyenapok

A Kőszegi-hegység egyik legjellegzetesebb növénye a szelídgesztenye, amelynek beérését hagyományos módon gesztenyesütéssel, gesztenyés ételek készítésével, kézműves vásár tartásával ünneplik meg minden évben.

A velemi gesztenyenapok ma már a térség egyik legjelentősebb gasztronómiai és hagyományőrző kulturális rendezvénye.

A fesztiválon több mint kétszáz vendéglátós és árus kínálja portékáit, több helyen sütik egyszerre nyílt lángon a gesztenyét, gesztenyés ételeket, süteményeket, de akár gesztenyés sört is kóstolhatnak a községbe érkező vendégek.